Egy unikális műemléki tető megmentése, amire mindenki büszke lehet

Romhány központjában, egykori parkjának megmaradt részén, szinte reménytelen állapotú és az összeomláshoz közeli tetőszerkezetű, szabadon álló épületegyüttes több évtizedes hányattatott sorsa után került magánkézbe. Ugyan a hasznosítás területe még nem eldöntött, de a közelmúltban elkészült, és ÉMSZ Év Tetője Különdíjat is megnyerő tetőfedői munka eredményeképpen az épület megmenekült a szakemberek szerint is a küszöbön álló teljes pusztulástól. Örömteli, hogy az ugyan feltehetőleg továbbra is kis lépésekkel haladó felújítások terve már az építész asztalán van.

A különleges és Magyarországon egyedülálló tetőformával rendelkező barokk stílusú kastélyt a Prónay család építette 1780 körül; a XIX. században klasszicista stílusban átépítették. A kétmenetes, középfolyosós helyiségeinek egy része boltozott. A kastély előtti kertet kétoldalt az egykori cselédházak fogják közre, az utca vonalát vaskerítés zárta.

1945 után iskola, majd egy híradástechnikai üzem volt az épületben, ma a kastély parkjának egy részén egy gyárépület áll.

A részben az utca vonalában, részben az utca vonalától beljebb, a kertben, földszintes szabadon álló épületeket összefogó épületegyüttes igen rossz általános állapotban volt, ami az ilyen épületek esetén sajnos nem ritka. Épített örökségünknek számos darabja jutott hasonló sorsra a II. világháború után: az államosítás, az épület kialakításához nem illeszkedő funkciókkal, iskolaként vagy éppen elmegyógyintézetként történő “hasznosítás” sem tett jót az állaguknak, és a tulajdonos állam is hagyta lepusztulni, vagy éppen aktívan tett is azért, hogy eredeti állapota, jellege minél inkább eltűnjön. A ‘70-’80-as évek tűzoltó felújításai után a falvak elnéptelenedésével egyre több helyen tűntek el azok az intézmények, amelyeknek ezek az épületek „otthont” adtak.

A rendszerváltás után az állam érthető módon szabadulni próbált a lepusztult kastélyoktól, így sok került magánkézbe. A vásárlók, néha egy családi ház áráért juthattak hozzá épületekhez és az esetenként hozzájuk tartozó parkhoz, általában azzal a kötelezettség vállalással, hogy állagmegóvást kell végezniük. Ezt részben akkor is meg lehet tenni, jóllehet a valódi költséget ez jelenti a csekély vételár után, ha a tulajdonosnak még nincs teljesen kiforrott elképzelése a hasznosítást illetően, ahogy ez esetünkben a romhányi Prónay kastély esetén történt.

“A kastély állagmegóvási munkáinak megtervezésére kaptuk a megbízást, de már akkor lehetett tudni, hogy a jelentős költségigény miatt csak lépésről lépésre fog haladni a munka: 2012-ben a már tovább nem halogatható tetőfelújítás zajlott. Félő volt ugyanis, hogy a tető hamarosan beszakad és utána már szinte helyreállíthatatlan károk keletkeznek.” – mondta el Kovács Gábor, építész, a tervezéssel megbízott Borea-67 Építész Bt. tulajdonosa, aki már több műemlék kastély felújításának volt közreműködője. Az elmúlt évtizedekben a műpalafedéses tető folyamatosan ázott és olyan mértékben károsította a fedélszéket, hogy sok helyen gyakorlatilag eltűntek a gerendák, a tető életveszélyes volt. A fejtörést az okozta, hogy a többnyire meredek, 25 és 80O közötti tetőhajlásszög a gerincnél egészen kicsivé, néhány fokossá válik, amekkora lejtést műszakilag korrekten lefedni nem kis feladat volt. Felmerült a fémfedés lehetősége, de ettől a tulajdonos is idegenkedett és ilyen méretű felület esetén a szakemberekben is komoly kérdéseket vetett fel.

A tulajdonos szerette volna a barokk tetőt manzárd tetőre cserélni, amelynek kialakítása, fedése egyszerűbben megoldható lett volna és számos korhű kastélyon található ilyen forma, ennek ellenére a műemlék felügyelet ehhez nem járult hozzá. – “Ugyanakkor a műemlékesek az épület megmentése érdekében mégis kompromisszumkészségüket mutatták, hiszen ők is tisztában voltak azzal, hogy a 24. órában vagyunk. Fő kritérium volt, hogy az eredeti pikkelyes fazsindely fedéshez hasonló megoldás legyen. A tető a gerincnél történt kismértékű megemelésével már olyan hajlásszög keletkezett, amelyet kerámia tetőcseréppel lehetett fedni. A beázás elleni plusz biztonságot adja, hogy a tető ezen részén a fedés teljes deszkázatra fekszik, amely alá Creaton páraáteresztő fólia is került.”

2012-ben a főépület tetőfelújítása előtt elkészült a két cselédház tetőrekonstrukciója is – közülük az egyiknek a már beszakadt tetőjét kellett újjáépíteni - és az utcafronttól kovácsoltvas kerítés választja el az épületet.

De nem csupán a tervezés, a kivitelezés során is rendhagyó munka zajlott.

A kihívást a nagy íves felületek jelentették, továbbá az eredeti szerkezetet kellett újra korhű kivitelben megépíteni.

A meglévő tartószerkezet kötőgerendás, főállások között csonka kötőgerendás, állószékes kontytető íves segédszarufákkal, hajlásszög 25-80O között.

A faszerkezetek teljes elbontása után az eredetivel megegyező módon ismét fel kellett építeni a fedélszerkezetet. A biztonságos bontáshoz 300 db acél támaszt használtak fel. A 100 m2-es zsinórpadra 1:1 méretarányba szerkesztették meg a tetőszerkezetet. Az előregyártás egy hónapot, a szerkezet megépítése három hetet vett igénybe. Ezen idő alatt öt napig daru is segítette a munkát.

A hagyományos fakötések mellett keményfa szegekkel is dolgozott a mester és az eredeti fadíszítéseket is kimunkálták.

Az épület nagy méretének köszönhetően a mai szokásos keresztmetszetek többszörösével dolgoztak az ácsmesterek. A legnagyobb gerenda 30x25x900 cm méretű volt, a szerkezetbe 110 m3 faanyagot használtak fel, csak tetőlécből 2700 fm, rögzítő-elemekből (csavar, szeg) 1 raklapnyit (~1,0 m3) építettek be.

A tetőfedési munkák a Creaton DUO páraáteresztő tetőfólia (150 gr/m2) terítésével kezdődtek, amelyet 5,0x5,0 cm ellenléccel rögzítettek. A 3,0x5,0 cm keresztmetszetű lécezésre lett elhelyezve, 900 m2 felületre a natúrvörös színű Creaton Róna Hornyolt tetőcserép.

A tető íves részén a cserepek minimálisan nyílnak, köszönhetően az ív nagy sugarának, így biztonsággal védenek a csapadék ellen. Az említett íves részeken minden cserép, a felső laposabb hajlásszögű tetőrészen minden második cserép csavarozással van rögzítve.

A tetőre az épület eredeti díszbádog ablakait helyezték vissza állapotjavítás és tisztítás után.

Az ellenlécek közé szellőző szalagon keresztül áramlik be a levegő az ereszvonalon. A kiszellőzésről a kúpcserepek alatti sorban elhelyezett ”LQ10” szellőző alapcserepek gondoskodnak. Az említett cserepek műemlékeken nagyon kedveltek, mert nem látszanak, beleillenek a fedésképbe, észrevétlenül mozoghat a szellőző levegő rajtuk keresztül.

A romhányi Prónay Kastély tetőfelújításán dolgozó szakemberek egyetértettek abban, hogy az elkészült munka követendő bizonyítéka a hagyomány és korszerűség közös értékteremtésének.

A tulajdonos ugyan még nem döntött a hasznosítást illetően, de az épület felújítása, továbbra is kis lépésekkel, valószínűleg a homlokzat felújításával folytatódhat.

“Ugyan kis kompromisszummal, de a szakhatóságok számára is elfogadható olyan megoldás született, amely egy valóban unikális formájú tető megtartását tette lehetővé. Minden más megoldással a tető elvesztette volna az egyediségét, de ezzel a szerkezetileg is korrekt megoldással megújult tetőre minden közreműködő méltán lehet büszke.” –fejezte be Kovács Gábor, aki már dolgozik a homlokzat tervein.

A minőségi tetőfedő munkát a Creaton Tetőszépségversenyén a zsűri különdíjjal, az ÉMSZ 2012 Év Tetője Nívódíj Pályázatán, kategórián kívüli különdíj és Arany Szekerce Vándordíjjal tüntette ki.

 

Tervező: Borea-67 Építész Bt., Kovács Gábor, építész,

Kivitelező: ZSIGAÁCS Kft, Zsiga László tetőfedő mester

Pest Megyei Kormányhivatal, Kulturális Örökségvédelmi Iroda, Klenóczky Sándor és Zsanda Zsolt műemléki felügyelők